My world is turning slowly now
But it’s burning up somehow
I need some time
To know what’s right

Because it’s only in the quiet that I feel some relief
I’m trying hard not to resist the joy
Don’t listen to me I’m being paranoid
I might try hard but it’s too hard to avoid

My heart skips a beat
My heart skips a beat

My heart is always first to know
And as the feeling grows
I can’t deny, push those thoughts aside
My world is full of loveliness
But I focus on the stress

My heart says “go”, but my brain says “no”
And it’s only in the quiet that I hear myself breathe

My heart skips a beat
My heart skips a beat

Oh, I know this time ’cause it’s physical
My blood has stopped and I am breathless as well
But I need a minute to convince myself
Because it’s only in the quiet that I know what to feel

Alig várom már az új Lenka albumot. Imádom, imádom, imádom!

Ez akkor is jóóóó! :D

Aki még nem látta, az nézze meg!

Tudtátok, hogy “a fénykép olyan szövegtípus, amelynek nincs nyelvtani rendszere és sajátos szókincse, jellegére nézve konnotatív és ikonikus, tartalma pedig kontextualizálható”? Tök jó a fényképnek, hogy szövegtípus. És hogy “az interperszonális metafunkció feltételezi, hogy bármely szemiotikai jel képes a jel alkotója, befogadója, és a tárgy közti társadalmi kapcsolatrendszer vizuális érzékeltetésére”? Akkor ha én most ide rajzolok egy almát, az érzékelteti a köztem, közted, és az alma között lévő társadalmi kapcsolatrendszert? És mi az? Jajj és mégegy! “…akik kevésbé boldogok és kevésbé képesek vagy képzettek ahhoz, hogy rendet teremtsenek a tapasztalataikban, sokkal valószínűbb, hogy függőségi viszonyba kerülnek e médiumtól, és kevesebb élvezetet képesek találni a tévénézésben.” Hogy függ össze a tévénézés és a boldogság? És hogy tudok rendet teremteni a tapasztalataimban? És aki hülye, az miért élvezi kevésbé a tévét? Az a baj, hogy nem értem.

Megvariáltam a vizsgáimat. Még későbbre toltam a mikrot meg a szocpszichot, és még fontolom a szerdai kommelmélet leadását is, csak hogy tutira sikerüljön. Nemám. De azért már majdnem mérges lettél, ugye Lilla? :P

Ó, és megtanultam jelnyelvül azt, hogy sajtószabadság! Meg azt is, hogy sakk, meg hogy sárga, sőt, tudom azt is, hogy sárgadinnye. Szuperság.

Meg találtam jó számokat, mint a Glee-féle My Life Would Suck Without You, vagy a Neon Trees – Animal, amit még egyszer a kocsiban hallottam, és megtetszett a refrénje, és most szólt a rádióban és még mindig tetszik a refrénje. Oh oooh, i want some more…oh oh, what are you waiting for?

Meg egy videót is találtam, amit meg is mutatok, mert tetszik, hogy kinetikus tipográfiával csinálták, meg mert tetszik a szöveg. És utánanéztem a könyvnek is, és megfordult a fejemben, hogy megrendelem…aztán mégse.

Eddig még nem írtam, de amúgy belekezdtünk egy 365-ös projektbe Lillával. Minden nap postolunk valamit. Nem kell félni, nem minden nap leszek ilyen bőbeszédű. :) Most is csak azért írtam ide ennyit, hogy addig se kelljen azt a szörny…en izgalmas könyvet bújnom.
Ámen.