Lovesong

“It’s one thing to ask, why we break up
Have you ever wondered why it is we fall in love?
Can you tell me, do you know what it is you’re looking for?
Why do we need? Can you tell me why I care?
How is that we heed that voice that says, ‘I wan’t you there’?”

My heart says “go”, but my brain says “no”

My heart is playing tricks on me
And it’s building bricks on me
I can’t break through
And I can’t face you

My world is turning slowly now
But it’s burning up somehow
I need some time
To know what’s right

Because it’s only in the quiet that I feel some relief
I’m trying hard not to resist the joy
Don’t listen to me I’m being paranoid
I might try hard but it’s too hard to avoid

My heart skips a beat
My heart skips a beat

My heart is always first to know
And as the feeling grows
I can’t deny, push those thoughts aside
My world is full of loveliness
But I focus on the stress

My heart says “go”, but my brain says “no”
And it’s only in the quiet that I hear myself breathe

My heart skips a beat
My heart skips a beat

Oh, I know this time ’cause it’s physical
My blood has stopped and I am breathless as well
But I need a minute to convince myself
Because it’s only in the quiet that I know what to feel

Alig várom már az új Lenka albumot. Imádom, imádom, imádom!

Ömlesztett zagyvaságok

Nagyon-nagyon rosszul aludtam az éjjel. Későn feküdtem, fáradt voltam, de nem voltam álmos, így iszonyat nehezen aludtam el, forgolódtam, órákon át csak félálomban voltam, kattogott az agyam, és nem bírtam leállítani. Fáztam, azt hittem amiatt nem nyom el az álom, akkor felkeltem, felvettem egy pulcsit, zoknit, visszabújtam…semmi. Ez úgy hajnali 4 óra tájban lehetett. Aztán reggel (vagyis kb 3 órával később) megébredtem, amikor anyum munkába készülődött. Aztán délelőtt nagyim állt előttem amikor kityitottam a szememet. Megkérdezte, hogy felkelek-e tanulni, mondtam neki, hogy nagyon keveset aludtam, úgyhogy még kérek egy kis időt, mert így nem menne. Hát kaptam. Becsukta az ajtót, hagyott, én meg beállítottam az ébresztőt, hogy egy óra múlva (fél 11-kor) keltsen, akkor már muszáj lesz nekiállni a napnak. Aztán szólt a telefonom. Elsőre naivan azt hittem, hogy sikerült elaludnom, és már le is telt az a nyamvadt egy óra, aztán leesett, hogy ez nem az ébresztőm. Hanem anyukám. Persze reflexből kinyomtam, visszadőltem. Megint csörög. És akkor feladtam és kikeltem és ettem kakaós gabonapelyhet meg kivit és nekiestem a kommunikációelmélet csodálatos rejtelmeinek.

Tudtátok, hogy “a fénykép olyan szövegtípus, amelynek nincs nyelvtani rendszere és sajátos szókincse, jellegére nézve konnotatív és ikonikus, tartalma pedig kontextualizálható”? Tök jó a fényképnek, hogy szövegtípus. És hogy “az interperszonális metafunkció feltételezi, hogy bármely szemiotikai jel képes a jel alkotója, befogadója, és a tárgy közti társadalmi kapcsolatrendszer vizuális érzékeltetésére”? Akkor ha én most ide rajzolok egy almát, az érzékelteti a köztem, közted, és az alma között lévő társadalmi kapcsolatrendszert? És mi az? Jajj és mégegy! “…akik kevésbé boldogok és kevésbé képesek vagy képzettek ahhoz, hogy rendet teremtsenek a tapasztalataikban, sokkal valószínűbb, hogy függőségi viszonyba kerülnek e médiumtól, és kevesebb élvezetet képesek találni a tévénézésben.” Hogy függ össze a tévénézés és a boldogság? És hogy tudok rendet teremteni a tapasztalataimban? És aki hülye, az miért élvezi kevésbé a tévét? Az a baj, hogy nem értem.

Megvariáltam a vizsgáimat. Még későbbre toltam a mikrot meg a szocpszichot, és még fontolom a szerdai kommelmélet leadását is, csak hogy tutira sikerüljön. Nemám. De azért már majdnem mérges lettél, ugye Lilla? :P

Ó, és megtanultam jelnyelvül azt, hogy sajtószabadság! Meg azt is, hogy sakk, meg hogy sárga, sőt, tudom azt is, hogy sárgadinnye. Szuperság.

Meg találtam jó számokat, mint a Glee-féle My Life Would Suck Without You, vagy a Neon Trees – Animal, amit még egyszer a kocsiban hallottam, és megtetszett a refrénje, és most szólt a rádióban és még mindig tetszik a refrénje. Oh oooh, i want some more…oh oh, what are you waiting for?

Meg egy videót is találtam, amit meg is mutatok, mert tetszik, hogy kinetikus tipográfiával csinálták, meg mert tetszik a szöveg. És utánanéztem a könyvnek is, és megfordult a fejemben, hogy megrendelem…aztán mégse.

Eddig még nem írtam, de amúgy belekezdtünk egy 365-ös projektbe Lillával. Minden nap postolunk valamit. Nem kell félni, nem minden nap leszek ilyen bőbeszédű. :) Most is csak azért írtam ide ennyit, hogy addig se kelljen azt a szörny…en izgalmas könyvet bújnom.
Ámen.

2o1o

Nem is tudom hogyan jellemezném ezt az évet. Jó volt? Nem volt jó? Rossz volt? Egyenesen katasztrófa volt? Talán. Nem tudom. Annyit tudok, hogy rengeteg dolog történt. Hogy volt már boldogabb évem is. De mindez mit számít? Vége.
2011-et tiszta lappal kezdem. :)

2o1o from Anna Gruber on Vimeo.

She who dares to stand where I stood…

If only you knew. If only you cared.

I don’t know what I’ve done
Or if I like what I’ve begun
But something told me to run
And honey you know me, it’s all or none

There were sounds in my head
Little voices whispering
That I should go and this should end
Oh and I found myself listening

‘Cos I don’t know who I am, who I am without you
All I know is that I should
And I don’t know if I could stand another hand upon you
All I know is that I should
‘Cos she will love you more than I could
She who dares to stand where I stood

See I thought love was black and white
That it was wrong or it was right
But you ain’t leaving without a fight
And I think I am just as torn inside

‘Cos I don’t know who I am, who I am without you
All I know is that I should
And I don’t know if I could stand another hand upon you
All I know is that I should
‘Cos she will love you more than I could
She who dares to stand where I stood

And I won’t be far from where you are, if ever you should call
You meant more to me than anyone I ever loved at all
But you taught me how to trust myself and so I say to you
This is what I have to do

‘Cos I don’t know who I am, who I am without you
All I know is that I should
And I don’t know if I could stand another hand upon you
All I know is that I should
‘Cos she will love you more than I could
She who dares to stand where I stood
Oh, she who dares to stand where I stood.