Mert rájöttem, hogy a tej finom. És hogy szeretem. :P
Monthly Archives: January 2010
Ennyit számít 1,5 óra <3
+ 3 képhez katt: Continue reading
New York, New York…
New York, te csoda…!
♥
Byebye 2oo9!
Ennek az évnek is vége lett. Rengeteg dolog történt velem, ezért összefoglalásképp megint csináltam egy videót a képeimből, mint tavaly. Kicsit hosszú lett, de akit érdekel, megnézheti… :)
Az évem egy fantasztikus balatoni korizással kezdődött. Hidegben, fagyban, ködben. Fotózkodtam hóban, építettem hóembert. Ünnepeltünk szülinapokat. Készülődtünk diákdirire, szerkesztettünk kampányújságot, táncoltunk. KánKán. <3 Jártam győri állatkertben, mezítlábaztam az Aranyparton. Voltunk Sopronban, kirándultunk Badenben, az osztállyal pedig Cseszneken. 6 év után újra ültem lovon. Nyár lett, buborékokat fújtunk a fűben fekve, pörögtünk a napsütésben. Nyaraltunk Horvátországban egy csodálatosat. Sétáltam a tengerparton a naplementében, fürödtem vízesés vízében. Egy hétvégét Sárváron töltöttünk, buliztunk Szombathelyen. 10 gyönyörű napot töltöttem Görögországban a szerelmemmel. Olyan helyeket láttam, mint soha azelőtt. Nyaraltunk bicajostul a Balatonon, buliztunk a Sundance parkban. Eltelt a nyár, 13.-as végzős lettem. Megünnepeltük a 19. szülinapomat és a 3. évfordulónkat. Csomagot kaptam Németországból - Canon. <3 Jártam többször Pesten. Fotóztunk folyóparton, őszi erdőben. Vacsiztunk a Patioban, megünnepeltük a téli szünetet. Karácsony lett, örültünk - és örömet okoztunk. Majd egy bulival lezártuk az évet. BÚÉK mindenkinek! :)
2oo9 from Anna Gruber on Vimeo.
Valami véget ért…ugyanakkor valami más éppen most kezdődött el. Új év, új élmények. :) Bármennyire is szabadulni szeretnék már a gimiből, menni Pestre, egyetemre, rájöttem, hogy mekkora változást is jelent majd ez az életemben. Hétvégente látom majd csak azokat, akiket most naponta látok. Minden, ami most megszokott, meg fog változni. És biztos vagyok benne, hogy akkor majd hiányozni fog a most.
„Valahányszor új helyre jutunk, új világ ébred bennünk is. A változással és fejlődéssel szükségszerűen együtt járó szorongást elkerülendő, sokszor csökönyösen ragaszkodnánk a megszokotthoz. A veszélytelen egyformaságba csimpaszkodva mindent és mindenkit szeretnénk olyan biztosra venni, mint a napfelkeltét, olyan állandóan tudni, mint a csillagokat. De nem lehet. Az élet folyamat, mozgás, átalakulás. Bármennyire szeretetnénk „visszatartani a hajnalt”, a változás az egyetlen, amiben biztosak lehetünk.” – Harriet Lerner