When the old ends and the new begins

“Who gets to determine when the old ends and the new begins? It’s not a day on a calendar, not a birthday, not a new year. It’s an event – big or small, something that changes us. Ideally it gives us hope. A new way of living and looking at the world. Letting go of old habits, old memories. What’s important is that we never stop believing we can have a new beginning. But it’s also important to remember that amid all the crap are a few things really worth holding on to.”

/Grey’s Anatomy/

- and it has already begun -

“Belül mintha valami darabokra tört volna benne
- valami, amiről tudta, hogy egésszé már
soha többé nem lehet összerakni.”
/Nicolas Sparks/

- a fantasztikus hétvégém emlékére -

Filmajánló

“It’s possible to go on, no matter how impossible it seems, and that in time, the grief . . . lessens. It may not go away completely, but after a while it’s not so overwhelming.”

Mostanában ezekkel kötöm le magam. Filmeket keresek, nézek, és szélesen mosolygok, ha valami értékesnek mondhatóra találok. Most két film van, ami nagyon megfogott. (Igazából 3, csak a 3. kilóg sorból.) Szóval ez a 2 pedig nem más, mint az Egy lányról (An Education), és a Kedves John (Dear John). (A 3. pedig, ha már ilyen kíváncsi vagy, a Viharsziget. Olyan bizarr az egész, és engem igenis megleptek a végén azzal a csavarral.) Szóval ezek után hiába állítanám, hogy nem hatnak meg a romantikus filmek. Akaratlanul is a rabjuk vagyok. Szerelem kell, minden mennyiségben…!

• Egy lányról •

A hatvanas évek külvárosi Londonjában élő Jenny (Carey Mulligan) még nincs 17 éves. A ragyogóan okos és csinos diáklány franciául tanul, csellózik, és Oxfordban készül folytatni tanulmányait kissé vaskalapos apja legnagyobb örömére, közben a felnőtt életről álmodozik Juliette Greco lemezt hallgatva hálószobájában. Egy nap megismerkedik a harmincas Daviddel (Peter Sarsgaard), aki autóján hazaviszi az esőben ázó lányt. A találkozásból hamarosan románc lesz. A kifinomult férfi olyan életstílussal ismerteti meg Jennyt, amiről addig csak álmodott. Az éttermek, színházak, aukciók, lóversenyek, vidéki kiruccanások és a szerelem forgatagában Jenny kezdi elveszíteni érdeklődését a tanulás iránt, és ez ellen David simulékony modorától elkápráztatott konzervatív szülei sem tiltakoznak. Bár Oxford már kéznyújtásnyira van, otthagyja az iskolát, és az új életre készül, amikor egy nap többtonnás sziklatömbként rászakad az igazság. Szembe kell néznie a kérdéssel: mit akar kezdeni az életével?

• Kedves John •

John Tyree (Channing Tatum) halkszavú, jóképű hivatásos katona az amerikai különleges alakulatnál, aki eltávon van Dél-Carolinában magányos édesapjánál látogatóba. Savannah Curtis (Amanda Seyfried) gyönyörű, idealista főiskolás lány egy jómódú családból, aki a tavaszi szünetét tölti otthon. Egy véletlen tengerparti találkozásnak köszönhetően halálosan egymásba szeretnek. Életük addigi legboldogabb két hetét töltik együtt és a szerelmes boldogság, úgy tűnik, mindörökre eggyé kovácsolja őket. Megtalálják egymásban, ami hiányzott az életükből, pedig nem is tudtak róla. John előtt azonban még egy év katonai szolgálat áll külhonban, ezért megígérik egymásnak, hogy levelezni fognak és nem veszítik el egymást akármi is lesz. Ahogy telik az idő a szerelmesek alig találkoznak, a férfit folyamatosan áthelyezik és tilos megírnia a világ melyik pontján van bevetésen. Egy váratlan támadás miatt az egyre bonyolódó katonai helyzet kilátástalan helyzetbe hozza őket. Nyúlik a szolgálati idő és Savannah nagyon félti kedvesét. John őrlődik a munkája és a nő iránti elkötelezettsége között, de mindketten azon vannak, hogy megtartsák egymásnak tett ígéretüket. A levelezést egy váratlan tragédia szakítja meg, ami hazakényszeríti Johnt. A végtelennek tűnő várakozás, féltés és vágyakozás hosszú feszült hónapjai után elszabadulnak kettőjük között az indulatok. Együtt kell rájönniük, hogy öröknek hitt szerelmük meddig tart.

Az Egy lányról hangulata teljesen magával ragadott. ’60-as évek, London, Párizs, luxus. Engem elvarázsolt. És ki ne érezte volna már úgy, hogy legszívesebben elszökne álmai hercegével a világ végére, iskolát, csapot-papot (hehe, ez milyen vicces kifejezés) maga mögött hagyva?
A Kedves John-t pedig teljes egészében átjárja a szerelem ereje, az egymás iránti ragaszkodás érzése. Tudtam azonosulni… És szerintem Amanda elragadó, a hangja gyönyörű, azóta bele vagyok esve a Little House c. dalába, valamint Channing is helyes szerintem, ketten együtt meg még inkább.

So…I’ll see you soon then?

<3

- Mit csinálsz?
- Álmodok.
- Ébren?
- Ébren.
- Úgy nem lehet.
- Én tudok.
- Hogyan?
- Azt nem tudom, de nekem megy.
- Miről álmodsz?
- Mindenről, ami jó.
- Például?
- Egy tökéletes világról.
- És mire jó ez?
- Ilyenkor nem fáj semmi, egyszerűen csak elmegyek egy másik világba, ahol minden úgy van, ahogy én akarom, ahol nem kell félni, ahol nem kell aggódni, nem kell semmit csinálni, amit nem akarok, egyszerűen csak boldognak kell lenni.
- Akkor, ha nem álmodsz szomorú vagy?
- Nem, csak nem mindig vagyok boldog.
- De hát mindig vidámnak látszol!
- Te úgy látod.
- Az hogy lehet?
- Mert azt akarom, hogy úgy lásd.

[ nem én írtam. de olyan aranyos...! <3 ]

Ennyit számít 1,5 óra <3

“If there’s one thing every kid needs growing up, it’s a best friend. Someone you trust. Someone who trusts you. Someone you measure yourself against. You go through everything together. Important things. Stupid things. Things that matter. Things that don’t.”

+ 3 képhez katt: Continue reading

Byebye 2oo9!

Ennek az évnek is vége lett. Rengeteg dolog történt velem, ezért összefoglalásképp megint csináltam egy videót a képeimből, mint tavaly. Kicsit hosszú lett, de akit érdekel, megnézheti… :)

Az évem egy fantasztikus balatoni korizással kezdődött. Hidegben, fagyban, ködben. Fotózkodtam hóban, építettem hóembert. Ünnepeltünk szülinapokat. Készülődtünk diákdirire, szerkesztettünk kampányújságot, táncoltunk. KánKán. <3 Jártam győri állatkertben, mezítlábaztam az Aranyparton. Voltunk Sopronban, kirándultunk Badenben, az osztállyal pedig Cseszneken. 6 év után újra ültem lovon. Nyár lett, buborékokat fújtunk a fűben fekve, pörögtünk a napsütésben. Nyaraltunk Horvátországban egy csodálatosat. Sétáltam a tengerparton a naplementében, fürödtem vízesés vízében. Egy hétvégét Sárváron töltöttünk, buliztunk Szombathelyen. 10 gyönyörű napot töltöttem Görögországban a szerelmemmel. Olyan helyeket láttam, mint soha azelőtt. Nyaraltunk bicajostul a Balatonon, buliztunk a Sundance parkban. Eltelt a nyár, 13.-as végzős lettem. Megünnepeltük a 19. szülinapomat és a 3. évfordulónkat. Csomagot kaptam Németországból - Canon. <3 Jártam többször Pesten. Fotóztunk folyóparton, őszi erdőben. Vacsiztunk a Patioban, megünnepeltük a téli szünetet. Karácsony lett, örültünk - és örömet okoztunk. Majd egy bulival lezártuk az évet. BÚÉK mindenkinek! :)

2oo9 from Anna Gruber on Vimeo.

Valami véget ért…ugyanakkor valami más éppen most kezdődött el. Új év, új élmények. :) Bármennyire is szabadulni szeretnék már a gimiből, menni Pestre, egyetemre, rájöttem, hogy mekkora változást is jelent majd ez az életemben. Hétvégente látom majd csak azokat, akiket most naponta látok. Minden, ami most megszokott, meg fog változni. És biztos vagyok benne, hogy akkor majd hiányozni fog a most.

„Valahányszor új helyre jutunk, új világ ébred bennünk is. A változással és fejlődéssel szükségszerűen együtt járó szorongást elkerülendő, sokszor csökönyösen ragaszkodnánk a megszokotthoz. A veszélytelen egyformaságba csimpaszkodva mindent és mindenkit szeretnénk olyan biztosra venni, mint a napfelkeltét, olyan állandóan tudni, mint a csillagokat. De nem lehet. Az élet folyamat, mozgás, átalakulás. Bármennyire szeretetnénk „visszatartani a hajnalt”, a változás az egyetlen, amiben biztosak lehetünk.” – Harriet Lerner

Fotós idézetek

„There is only you and your camera.
The limitations in your photography are in yourself,
for what we see is what we are.”

„Ne kérdezd tőlem, mit – miért fotózok – s fotóztam. De azt sem, honnan jöttem, s merre tartok. Csak nézd meg jól a képeim! – a választ megkapod.” – Pádár Sándor

„A fotók azt mondják: boldog voltál, s el akartad kapni ezt a pillanatot. Azt mondják, hogy annyira fontos voltál nekem, hogy mindent félbehagytam, és jöttelek téged nézni.”

„Ne azt várjuk, hogy a művészet váljon a mi számunkra hozzáférhetővé, hanem mi nyíljunk meg a művészet számára.” – Werner Hofman

„A fotográfia számomra egy folytonos vizuális figyelem spontán impulzusa, amely megragadja a pillanatot és annak örökkévalóságát.” – Henri Cartier-Bresson

„Attól más a fekete-fehér fotográfia, hogy magukat a tónusviszonyokat sokkal szélesebb skálában tudjuk vezérelni. Ezáltal olyan drámai hatásokat lehet vele elérni, amit a színessel ritkán. A színeknek mindig van egy bizonyos fajta elkápráztató hatása. Ha ránézünk egy képre és az színes, teljesen mindegy, hogy mi van mögötte, az embernek felcsillan a szeme.” – Vajda János

„Hogyan lehet egyszerre kifejezni fényképen azt, amit az ember érez és lát?” – Lucien Hervé

„Szeretném a látványból a lehető legkevesebbet mutatni, úgy, hogy az a lehető legtöbbet jelentse.” – Cseh Gabriella

„A ‘fényképez’ szónak szerencsés szinonímája a magyar nyelvben: ‘megörökít’. Érzékelteti a múló idő megragadásának, a tűnékeny világ megőrzésének szándékát. Idő és fényképezés elválaszthatatlanok. Az exponálás egy pillanatot búcsúztat: a jelenből a gombnyomás pillanatában múlt lesz. A képen annak lenyomatát őrizzük – ami volt.” – Korniss Péter

„Egy jó fényképész nem leskelődik, hanem utánajár, hanem lát, hanem ott van, és mert jó fényképész, szerencséje van…” – Parti Nagy Lajos

„A fényképezés eszköz, cél. Magamnak, magam felé, másoknak, feléjük.” – Gutpintér Tamás

„A képek ott vannak, csak meg kell őket örökíteni. A legjobb kép az igazság…” – Robert Capa

„Fényképezni annyit jelent, mint visszatartani a lélegzetet, amikor az illékony valóság pillanatában minden képességünk egyesül. Akkor a fej, a szem, a szív is ugyanazért működik. A fényképezés egyfajta kiáltás, de nem azért, hogy eredetiséget bizonyítsunk. A fényképezés az élet egyik formája.” – Henri Cartier-Bresson

„Ha igazán látni akarsz, ne csupán a szemeidet nyisd ki. Tárd ki szívedet is!”- Gaston Rébuffat

[ forrás: Zsákai Péter fotóblogja ]

Részletkérdés

“Hogy ki vagyok? A legártatlanabb angyalod…vagy a legkísértőbb démonod. A barátod…vagy az ellenséged. A szikrázó napsütés, ami beragyogja az életed…vagy a sötét éjszaka, amiben örökre elveszel. A szerelmed, aki mellett minden nap fel akarsz ébredni…vagy a szeretőd, akinek a szíve sosem lesz a Tiéd. Egy elveszett kislány, akire vigyáznod kell…vagy egy harcos amazon, aki elsöpör téged. A pillangók, amik a hasadban repkednek…vagy a könnycsepp, ami az arcodon lefolyik. Hogy neked ki voltam…vagyok…leszek…az csak rajtad áll.”

részletkérdés

[ Ma nincs kedvem írni, pedig akartam. Úgyhogy mára csak egy ilyen kép. Aztán holnap ha lesz időm írok többet, és reményeim szerint jönnek majd karácsonyi képek is... :) ]

Love is…

“Infatuation is when you find somebody who is absolutely perfect.
Love is when you realize that they aren’t and it doesn’t matter.”

Heart

A little about love

“You know when I said
I knew little about love?
Well, that wasn’t true.
I know a lot about love.
I’ve seen it.
I’ve seen centuries and centuries of it.
And it was the only thing that made
watching your world bearable.
All those wars. Pain and lies. Hate.
Made me want to turn away
and never look down again.
But to see the way that mankind loves.
I mean, you could search
the furthest reaches of the universe
and never find anything more beautiful.
So, yes, I know that
love is unconditional.
But I also know it can be unpredictable,
unexpected, uncontrollable, unbearable
and, well,
strangely easy to mistake for loathing.”

/ Stardust – one of the best movies ever :) /