Ma félig-meddig legyőztem magamat. Utálok telefonálni (jó, nem utálok, csak nem szeretek), ezt sokan tudják. És ugyanígy vagyok a webkamerázással is. Nem szeretem, mert akkor csak oda lehet figyelni, nem lehet ásítozni meg egyéb módon szenvedni a gép előtt. Meg még egy csomó dolgot tilos. Na mindegy, ma végülis bekapcsoltam skypeon egy török srácnak, akivel már vagy egy éve beszélgetek, és már nagyjából ennyi ideje könyörög is érte. Beszélni nem voltam hajlandó, de láthatott, cserébe megmutatta a szobáját, ahonnan nyílt egy teraszajtó, ami a kamerában kiégett a fénytől, úgyhogy tökre nem láttam semmit, de azt állította, hogy ott a tenger, úgyhogy majdnem megvesztem az irigységtől… :) És megmutatta a “moscow” feliratos pólóját is, amit egy orosz tengerész barátjától kapott. Ő is tengerésznek tanul. És a tenger mellett tölti az egész nyarat, értitek. *sóhaj*
Aztán találkoztam egy ősrégi ismerőssel, akivel 8-9. osztály környékén nagyon jóban voltam, aztán ahogy nőttünk, úgy egyenes arányosságban (jól mondom? mióta leérettségiztem, nem tudok matekul) távolodtunk is el egymástól. 13. végére már csak egy fiú volt, akinek köszöntem a folyosón, és aki néha odajött 1-1 mondatot váltani. Most elhívott fagyizni, és bár 2 óra után leráztam szegényt, egész jól viselkedett. Szóval kedves volt, no. Mostanában több ilyen régi ismerőssel is összefutottam amúgy. És ez tök fura. Hol voltak eddig…? Vagy ne kérdezzek, csak örüljek, hogy most vannak és nem hagynak unatkozni? Oh igen, így sokkal szebben hangzik. :)
Láttam a városban egy olyan ismerősömet is, akit még nem ismerek, csak látásból, Krúdys volt még nagyon régen (nem mintha öregíteni szeretném), és most msn-ezünk. Nézett és nem tudott beazonosítani, úgyhogy megadtam magam, integettem és mosolyogtam, remélem azért leesett neki, hogy ki vagyok… :)
Voltam moziban is, Shrek 4-en, 3D-ben. Hűha. A 3. részt nem láttam, a 2.-ra nem emlékszem, szóval nem nagyon tudok viszonyítani, de nem volt rossz. Végülis sokat nevettem, vagyis inkább csak mosolyogtam, a mellettem ülő kedves egyén viszont jókat kacagott. :) Csillagokat is néztem, meg vártam, hogy lehulljanak. Nem tették.
Oh és ma beleharaptam az almámba. Mondjuk úgy, édes volt, de azért belefájdult a fogam…
