Fragile

Elég egy egészen icipici dolog ahhoz, hogy teljesen elbizonytalanodjak, és a felhőtlen boldogságot egykettőre viharfelhők árnyékolják. Elég egy apró figyelmetlenség, egy nem kimondott szó, egy nem végrehajtott cselekedet, egy nem betartott ígéret, és máris jobbra-balra pattogó pöttyös labdának, madzagon csüngő marionette bábunak érzem magam. Ha akarsz, belémrúghatsz, arrébb dobhatsz, jó messzire hajíthatsz magadtól. Ha úgy tartja kedved, ide-oda cibálhatsz, rángathatsz, irányíthatsz. Miközben az eszem tudja, hogy mindez valótlan képzelgés csupán, a szívem mindvégig úgy érzi, csak egy játék vagyok a polcodról, akivel szórakozhatsz. Hogy miért? Azt hiszem azért, mert félek. Félek attól, hogy beleesek a csapdába, és elhiszem, ami nem igaz. Félek az érzésektől. Félek tőled. És félek magamtól. Mert tudod, törékenyebb vagyok, mint valaha. Azzá tettél. A francba is! És mégcsak nem is tudsz róla…

4 thoughts on “Fragile

  1. “Félek az érzésektől. Félek tőled. És félek magamtól.”

    Szerintem kb. szó szerint ugyanezt írtam én is anno Valakinek… -.-’ Tudom, milyen érzés. De ne félj. ;) Nem szabad. :) :)

  2. Jaj Babó. Elszorul a szívem, miközben olvasom… ugyanezt érzem én is! Megértelek, hidd el, tudom mit érzel.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>