Huhúú,
ma is dolgoztam, meg tegnap is, meg múlt hétvégén is, és munkából hazafelé, este, kedvem támadt havazni. Márminthogy hemperegni a hóban, meg szánkózni, meg hógolyózni, meg ilyenek. Úgyhogy sétáltam egy picit a mellettünk lévő tempom körül, rugdostam a havat, miközben szólt a fülemben a zene, és jajdejó volt! És felnéztem az égre, és szép volt, látszott a Hold, meg alatta az Orion, szóval legszívesebben kidőltem volna és a hóban fekve bámultam volna az égboltot. És meg is tettem. Csak előtte még letapostam szív alakban a havat az erkélyünk előtt, aztán felhívtam anyumat, hogy nézzen ki egy pillanatra. Régen is mindig ezt csináltuk Kristóffal, az ablak előtt szűz hó nem maradt! Legjobb móka mindenfélét beleírni/rajzolni. ^^ Szóval, anyum (és a szomszédok) kaptak egy szivecskét, én meg utána beledőltem és csináltam egy hóangyalt is, csak hogy teljes legyen a nap.

És olyan jó érzés, hogy letudtam a munkát,
meg, hogy majdnem minden ajándék megvan,
meg, hogy vége a félévnek,
és tök lelkes vagyok a következőt illetően (mert lesz kiadványszerkesztésem, meg illusztrációkészítésem, meg tipográfiám, plusz lehet veszek fel tesit is, hogy végre mozogjak),
meg az is, hogy kaptam 13. havi szoctámot a sulitól,
és holnap nem lesz más dolgom, csak írni és sütni, és a l u d n i .
Juhéjj!

Pest hiányozni fog…de ha minden jól megy, a fogadalmamat megtörve (“sohatöbbépestiszilveszter!”) fent fogok szilveszterezni. Velük. (:

(Vizsgaidőszak van? Ja, igen. Áttettem a vizsgáimat januárra, mert rájöttem, hogy karácsony előtt sikeresen letenni őket eléggé esélytelen küldetés. Szóóval, holnaptól nemcsak írni és sütni és aludni fogok, hanem tanulni is. Bizonybizonybizony.)