Category Archives: mylife

December 6

Posted on by

1

You better watch out
You better not cry
Better not pout
I’m telling you why
Santa Claus is coming to town
He’s making a list
And checking it twice
Gonna find out Who’s naughty and nice
Santa Claus is coming to town
He sees you when you’re sleeping
He knows when you’re awake
He knows if you’ve been bad or good
So be good for goodness sake!
O! You better watch out!
You better not cry
Better not pout
I’m telling you why
Santa Claus is coming to town

You better watch out...

Ma van Mikulás. Pirosba öltöztem, Mikulássapiban rohangásztam és csokit majszoltam egész nap. ^^ Olyan vagyok, mint egy kisgyerek. Még adventi naptáram is van, irigykedhettek!
Hangolódom a karácsonyra és egyre inkább nincs kedvem tanulni. Szombaton fél 1-ig aludtam. Tiszta szünet feeling. :) Most meg már 10 óra van és semmit sem tanultam… Tudjátok, most nem is igazán érdekel. Majd holnap. Jó lazulós volt ez a hétvége. Pénteken Árkádban jártunk, kinéztem egy rakat könyvet aminek örülnék karácsonyra. Szombaton Ákossal voltam (7/1 nap? irtó kevés…), megnéztük a Becstelen brigantykat. Jó film volt, jó hosszú és jó véres. :P Itthon találtam egy novellás oldalt, lassan majd elkezdek fordítgatni. Végülis szívesen csinálom, csak elkezdeni nehéz. Ma meg jöttek keresztanyumék vendégségbe, úgyhogy ez a nap is elment. Előtte csináltam pár képet: Continue reading →

Peaches and cream

Posted on by

3

Nem szeretem a hétfő reggeleket. Nehezen indulnak, általában bal lábbal kelek, morcos vagyok és kialvatlan. Csak lassan és nehézkesen sikerül elkészülnöm, morgok a tükörképemre, nincs időm reggelizni és mindig késve indulok el a buszra.
A mai reggel egy kicsit más volt. Fél 7-kor ébredtem, igaz nem aludtam ki magam, de mikor kinéztem az ablakon és megláttam a napfelkeltét, egyből jobb hangulatom lett. Olyan volt az ég, mint egy festmény. Ígyis-úgyis elkések mindig, úgyhogy gondoltam teljesen tökmindegy, hogy most mivel telik el az a fél óra ébredezés. Előkaptam a fényképezőmet és kattintgattam párat. Nem lettek a legjobbak, de jó érzéssel töltött el, hogy valami olyan dologgal kezdhettem a reggelt, amit igazán szeretek. Hogy picit megállhattam a nagy rohanásban és vehettem egy nagy levegőt mielőtt úgy igazán elkezdődött volna a nap…

Vanilla skyVanilla sky 3

Vanilla sky 2

gyémánt

I want my creativity back!

Posted on by

9

IMG_4419

Megvan a Canon már vagy másfél hónapja, és mégis alig használtam még. (Még neve sincs.) Kicsit bűntudatom van, hogy küzdés és mindenfajta erőfeszítés nélkül a kezembe pottyant az a dolog, amire már nagyon régóta vágytam, és mintha meg sem becsülném, csak porosodik az asztalomon.
Persze mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem “holdsütéses” délután érnék haza minden nap, mikor már se erőm, se kedvem, se időm nincs fotózni, ráadásul lámpafénynél nem is szeretek.
A suli nem csak időhiányt okoz, de ráadásul még ki is öli az emberből a kreativitást. A legutolsó darabig. Régen volt technikaóránk, barkácsoltunk, fúrtunk-faragtunk, ragasztottunk, varrtunk, hajtogattunk, rajzoltunk, festettünk. Mikor kisebb voltam verseket írtam, novellákat írtam, dalszövegeket fordítottam, rajzoltam, éjjel-nappal Photoshopoztam. Most? Semmi. És ez mind hiányzik.
Úgyhogy ezennel megígérem: minden héten feltöltök legalább egy képet flickr-re. És nem csak selfeket. És kerülöm a tükröket. És kreatív leszek. És ha ezt valaki értékelni fogja, és bármifajta feedback érkezik, akkor majd nagyon örülök. Nagyon.
És ha időm engedi, írok majd ide. Hátha olvassa valaki Ákoson, anyumon és bátyámon kívül is. :)
És még egy utolsó dolog: MOME nyílt napján felbuzdulva szeretnék készíteni egy videot és megszerkeszteni. Kipróbálni, milyen is az.
Hát most ennyi.

Nyárból az őszbe

Posted on by

0

Annyi mindenről akartam írni ezalatt a 2-3 hónap alatt, de mindig elmaradt. Még nyáron se írtam rendesen, pedig akkor aztán volt időm, és lett is volna miről…
Időközben szeptember lett, megkezdődött a suli, gimis éveim utolsója. Végzős lettem – végre! ;) Hogy merre tovább? Pest a cél, vacilálok a turizmus és a média között. Turizmussal többre mennék, média jobban érdekel. Nagyobb gond, hogy mindkét szakon magasak a pontok, nehéz bekerülni. Éppen ezért szántam rá magam, hogy ráhajtok az örök gondot okozó, legleglegutáltabb tantárgyamra, a németre – és megszerzem a középfokú nyelvvizsgát még érettségi előtt (+35 pont…). Hálleluja. :/ Cross your fingers for me!
Szeptember 15-én ünnepeltük 3. évfordulónkat Ákossal. ^^
5 nappal utána pedig betöltöttem a 19-et, amit egy csaknem 1,5 hétig tartó betegeskedéssel ünnepeltem meg. Jellemző. :P Buli elmaradt, barátnők elfelejtettek…hát van ez így. :( Azért akinek számítottam, az megköszöntött, amit én nagyon nagyra is becsülök. Köszönöm. <3
Lett új telefonom, amit imádok, mert senkinek sincs ilyen. ^^
Október elején megérkezett az új fényképezőm. Mint az Olympust, ezt is Drew küldte nekem, mivel ő Nikonra váltott, és ez számára feleslgessé vált. Ezer köszönet érte!
Canon EOS 450D. Aaaaahhhh...! Nem mondom, hogy szerelem volt első látásra, mert az első képek sikertelensége kicsit elkeserített, de másodikra abszolút szerelem. Ránézel egy ilyen gépre, és csak annyit gondolsz, hogy "egy ilyen profi fényképezővel csak szép képeket lehet csinálni". Aztán próbálgatod, és rájösz, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Ebbe a csapdába estem bele, bár volt már DSLR a kezemben nem is egyszer, most, hogy a sajátommal kattintgattam méginkább egyértelművé vált számomra, hogy gyakorlás nélkül nem lesznek szép képek. Bele kell tanulni, kitapasztalni. De azért már megyeget. Szeretem. :)
22-én megkezdődött az őszi szünet. Annyi leckét adtak fel, hogy már csütörtök délután elkezdtem megírni őket, pénteken folytattam, nagyon büszke voltam magamra...a baj csak az, hogy a péntek délutánnal el is tűnt belőlem ez a hirtelen jött buzgóság, úgyhogy megint minden az utolsó hétvégére maradt. Okos fejem... :P
A múlt hétvégét meg Pesten töltöttem Ákossal. Az új albi a Ráday út szomszédságában van, igen jó kis környéken. :) Voltunk az Állatkertben (ami eddig kimaradt az életemből, de most nagyon tetszett), a Halászbástyán (detto), meg este megnéztük az ünnep alkalmából tricolorba öltöztetett Parlamentet.

09-10

♥ Love in Greece, lovin’ Greece ♥

Posted on by

0

Hú de rég volt már. Hú de lusta vagy, Anna!!
Azért jöjjenek a képek meg az élménybeszámoló.

Greece

Szóval, július 28-augusztus 8-ig Görögországban nyaraltunk Ákossal. Ez volt a 3. tengerpart melletti nyaralásom, de nem kevésbé élveztem, mint a tavalyi első, spanyolországi kiruccanást. Utazási irodán (Aeolus) keresztül szerveztük az utunkat a Korfu szigetével szemben, a kontinensen fekvő Parga városába. Az út pontosan 1 napba telt busszal, fárasztó volt, de a türkizkék tenger látványáért bármikor megtenném újra. Meg újra. :)

Continue reading →

☀ Hrvatska ☀

Posted on by

0

Elücsörögnék itt a végtelenségig is akár... <3

Már 1,5 hete, hogy hazajöttünk Horvátországból. Azóta tervezem, hogy írok róla élménybeszámolót…hát mostmár tényleg muszáj. :)

Mint már említettem, családi nyaralás volt. Zatonban volt a szállásunk, egy Holiday Village-ben. Tényleg akkora volt, mint egy falu, kis utcácskákkal, rendezett kertekkel, sátras-lakókocsis-mobile homeos-apartmanos részekkel, medencével, saját stranddal, mólóval és sétálóutcával. Nagyon sokat kirándultunk, az érkezésen kívül csak 1 olyan nap volt, hogy nem mentünk semerre se. Szóval aktív pihenés volt, bejártuk a környéket, esténként meg strandoltunk, sétálgattunk, vagy kártyapartyztunk egy kis fügebor társaságában. Mmm, de finom volt! :)

Fügefák mindenfelé...mmm

Zadar városában többször is jártunk, csak fél órányi kocsiútra volt Zatontól. Nekem nagyon tetszett. Hangulatos sétálóutcák, lépten-nyomon barátságos beülős-kiülős helyek, kis sikátorok, olaszos hangulatú, régi, romos, de mégis szép épületek mindenfelé (anyum kedvencei, de nem tagadom – anyja lánya… :D) jobbra-balra aranyos kis üzletek (főleg cipőboltok…hmm de milyen szép cipők voltak!). Egyik délután felmentünk a kikötő közelében lévő templom tetejére, ahol bár tériszonyom volt, de nagyon-nagyon szép kilátás fogadott minket. A tenger kéksége és az egyforma színű háztetők nagyon jól mutattak fentről. :) Sétáltunk a kikötő felé, aztán végig a parton. Megnéztük, vagyis inkább meghallgattuk a vízi orgonát is.
Beszéljenek inkább a képek. ;)

Zadar - kilátás a toronyból

Continue reading →

Unfair

Posted on by

6

Vegyünk két embert, és egy gimis tanórát. Az egyik – nevezzük X-nek – elfirkálgat, eltanulgat más órákra, dumálgat, röhögcsél – nem figyel. A másik – legyen Y -, ha nem is teljes erőbedobással, de legalább valami vázlatra hasonlító dolgot gyárt, figyel, csendben ül, és ha az órán netán mégse sikerülne tökéletes jegyzetet alkotnia, akkor azt később lemásolja egy nála szorgalmasabbról. X nem.
Dolgozat napja. X nevetgélve közli, hogy semmmmmit nem tanult, meg sincs neki az anyag. Y legalább 3x elolvasta az anyagot, tanult, úgy érzi sikerülni fog. Mutat X-nek valamit a füzetben, aki erre úgy néz rá, mint aki még életében nem látott olyat: “Úristen, az meg micsoda?? Baszkiii…”. A dolgozat után Y kicsit bizonytalan bár, de lelkiismerete tiszta, hogy ő megtett érte mindent, még akkoris ha amúgy nem érdekli őt se a tárgy. X jókedvűen kijelenti, hogy reméli azért a 2-es meglesz.
Kiosztják a dolgozatot. Y-nak 4-es lett, örül neki.
X is megkapja.
Az is 4-es.
X: 76%
Y: 75%

…

Life’s unfair.

Baden

Posted on by

0

Múlt hétvégén voltunk Sopronban, unokatesóim szülinapján. Győrben 30°, ragyogó napsütés, megsülünk hosszúgatyában –> Sopronban szakad az eső, pulcsi kell, lőttek a kertipartynak. Jellemző. :P
Vasárnap kirándultunk egyet Ausztriába, Badenbe. Akkor már jó idő volt, úgyhogy sétáltunk egy nagyot az ottani rózsakertben és a Casino kertjében. Szép volt. :)

Baden

Baden anyummal

Badeni rózsák

Summer, love, travel

Posted on by

4

A tavalyi nyár feledhetetlenül csodálatos volt, az egyszer biztos. De hogy az idei sem lesz különb, affelől sincs semmi kétségem…! :)
Előszöris, júniusban, alig pár héttel a suli vége után irány Horvátország. Ismét egy új célpont, ahol még soha nem jártam, de mindig szerettem volna, mert a képeken annyira szép helynek tűnik – régies, kicsit olaszos hangulatú városkáival, a sok zölddel és az égszínkék, kristálytiszta tengerrel. Ez most családi nyaralás lesz, hasonló, mint tavaly a Mátra, csak most kicsit messzebb. :) Egy hétig fogunk Zaton-ban nyaralni, Zadar és Nin mellett. Egy-két kép megnézése után nem tudok mást mondani, csak hogy: legyen már nyááár!!! ^^

Bal felső kép: Zaton, jobb felső kép: Zaton Holiday Village, ahol a szállásunk lesz :)
Bal alsó kép: vízesés valahol a környéken, pontosan még nem tudjuk, hogy hol, de biztosan meglátogatjuk ;), jobb alsó kép: Nin szigete.

Croatia

Júliusban mindenképpen beinktatunk megint egy nyaralást Balatonalmádira, Ákosék nyaralójába. Ugyanúgy bicajjal, mint tavaly…of course. :)

Aztán augusztusban jön a fő attrakció: ismét egy mediterrán ország, Görögország, kettesben Ákossal. ^^ Most kivételesen utazási irodával megyünk, 12 nap/9 éj-re, busszal. Hát igen, az utat még nem tudom, hogy hogyan fogom kibírni, szerintem nagyjából 1,5 nap lesz oda, de a cél érdekében bármit. Több napos keresgélés árán bukkantunk rá a tökéletes helyre: Parga. Közben többek között lemondtunk Korfuról, Santoriniről, és egyéb agyonhírdetett helyekről…utánaolvastunk milyen is Korfu valójában, és lehet, hogy szép, de az éjszakai életéről hallottak eléggé kiábrándítottak minket; a többi út meg repülős lett volna, amit 100.000 Ft alatt nehezen úsztunk volna meg. Így maradt Parga kisvárosa, de egyáltalán nem bánom. Azt olvastam róla, hogy olyan szép, mint a szigetek, és mégsem vált még agyonzsúfolt üdülőhellyé – hanem megmaradt az az igazi görög hangulatú hely, ahol nem csak angol szót lehet hallani, és nem csak szupermodern szállodákat látni, inkább csak az igazi görög élet jellemző képeit. Mégis van éjszakai élete…és a strandja is csodaszép!
Lássatok csodát:

Parga

Hát nem gyönyörűek ezek a helyek? Előre imádom mindkettőt, és alig várom, hogy szünet legyen. Szép lesz ez a nyár is…! ^^

KánKán <3

Posted on by

0

Volt egyszer egy osztály…
Tudja mindenki, hogy az élet nem lesz se több, se kevesebb tőle, nem vérre megy a harc, ez csak egy diákdiri. Mégis megéri küzdeni, hiszen a jó ég tudja mióta csak erre készülünk már. Hajnalig tartó ajándékgyártások, plakátfestések, óra alatt alapzajul szolgáló, ide-oda rohanó színesceruzák hangja, újságszerkesztés, szponzorok keresése-kutatása, egy felejthetetlen videóforgatás, rohangálás kellékekért, folyamatos fejtörés, hogy mit hogyan, merre, mikor. Szombati korán kelések, egy közös Cél érdekében, hogy a műsor igényes legyen, látványos, a szokványostól eltérően valami új, valami más… Nagyképűség ide vagy oda, mi tudjuk az igazságot. Tudjuk, hogy amikor kiálltunk az aula közepére, akkor valami megváltozott. Valami örökre összekötött minket, ahogy akkor és ott együtt táncoltunk, együtt bíztattuk egymást egy-egy vidám tekintettel, ujjongással, kacsintással…együtt mosolyogtunk a közönségre, és a közönség visszamosolygott ránk, egymáshoz csapódott a sok tenyér, lelkes kiáltásra nyitódott a sok száj – olyan hangosan, olyan buzdítóan, mint utána egyszer se… A lényeget csak mi tudjuk, és nem is kell másnak tudnia: sikerült tökéleteset alkotnunk. Sikerült úgy táncolnunk, mint még soha előtte. Nem vagyunk táncosok (legalábbis nem mindenki :), de erre az 10 percre mindenki igazi KánKán lánnyá vált. Az eredmény pedig lehet igazságtalan, lehet csalás, lehet tévedés, de akár lehet igaz is…akkor is csak az számít, amit mi gondolunk: hogy a legtöbbet mi nyertük ezzel a versennyel, és az igazi győztesek mégis csak mi vagyunk…!

<3 12.K <3

“If people aren’t nice to you, they’re jealous.”
“…És soha ne feledd, hogy a legédesebb pillanatot a legkeserűbb pillanatnak köszönheted!”
“Even after a storm you’ve got to see the rainbow.”