Balatoni kori

6

Bár az enyhe, már-már tavaszi időjárásnak köszönhetően már olvad a jég, azért még hétvégén ki tudtuk használni, hogy minden befagyott, és kiruccantunk egyet a Balcsira korizni. :) Még soha nem jártam a Balatonon télen, de nem csalódtam, mert így is ugyanolyan szép, mint amikor nyáron tele van pancsoló turistákkal. Ilyenkor egy kicsit más a hely, de ugyanúgy megvan a varázsa szerintem.
Azt hiszem szerencsések voltunk, mert egy tökéletes délutánt fogtunk ki. Mikor megérkeztünk ragyogott a nap, olyan jó idő volt, hogy fáznunk se kellett. Sötétedéskor már hűlt a levegő, de közben köd szállt le a tó fölé, ami miatt az egész korizás olyan volt, mint egy horror film egyik jelenete. :) Komolyan, volt olyan, hogy azt se tudtuk, merre van Füred és merre a túlpart. Ha nem szólt volna a parton a zene akkor azt hiszem ott esz meg minket a balatoni szörny. Vagy esetleg halálra fagyunk…

Ez lett a 2. kedvenc képem :)

1

Ennyi az össz mutatvány amit korival a lábunkon tudunk… :D

2

Messze a parttól :)

3

Oh my, románc a jégen ^^

4

Kicsi vagyok, fázom, félek a ködtől, de nééézd, küldök egy puszit a kép kedvéért…

5

Szóval jó volt… ;)

BÚÉK!

Ennek is vége lett. Egyre rövidebbnek tűnnek az évek, még csak most lettem középsulis, egyet pislantok, aztán nini, 18 éves vagyok…
fura dolog ez az idő.

2oo8 mindenképpen eseménydús évnek mondható. :)

Megnyertem egy országos fordítóversenyt, ültem repülőn, ettem belga csokit, ettem csigát xP, táncoltam a brüsszeli esőben, egy csodás napot töltöttem Bécsben, napoztam egy bécsi park füvén fekve, láttam a Hundertwasserhaust, kipróbáltam a Starbucks kávét, volt óóriás nyalókám, lépkedtem a Colosseum történelmi lépcsőin, ettem igazi olasz fagyit és pizzát, ittam igazi olasz Limoncellot, láttam Firenzét, életemben először végre fürödtem a tengerben, éjjel a tengerparton lógattam a lábam, voltam igazi spanyol habpartyn, XXL méretű óriáskoktélt iszogattam egy tengerparti koktélbárban, banánoztam és borultam a tengerbe, sétáltam Barcelona utcáin, megmásztam a Mátrát, jártam az ország legmagasabb pontján, kirándultam az egri várba, bicajoztam a Balaton partján (jóóó sokat), hold- és gyertyafényben vacsoráztam egy romantikusat, 12. (avagy majdnem legnagyobb, de még nem ballagó) kás lettem, betöltöttem a 18-at, megleptek a szülinapomon, de nagyon, nyertem egy fotópályázaton, jártam a Művészetek palotájában, ha lila szobám nem is lett, de lila karácsonyfám igen, szenteste újra kisgyereknek érezhettem magam, még-még-mégjobban beleszerettem a fotózásba, flickr függővé váltam, de még mindig inkább Ákos függő vagyok…

…úgyhogy büszkén és boldogan búcsúzom 2oo8-tól. :)

És hogy ne csak szöveg legyen, itt egy videó is:

Jó bulizást mindenkinek Szilveszterre! <3

Winter Holiday!

Végre szünet. A hét 6 napjából nagyjából 6x késtem a suliból, úgyhogy egyértelműen rámfér már egy kis pihi. :P
A héten szinte minden délutánomat a városban/Árkádban töltöttem, hogy ajándékok után rohangásszak. Néha elegem volt a tömegből, de azért úgy általánosságban szeretek vásárolni (és nem csak akkor, ha magamnak kell…) és megérte, mert így legalább már mindennel készen vagyok. :) Jó, csak majdnem mindennel. Azért a sütés és a takarítás még hátravannak.
Isten pénze Csütörtökön voltam megint színházban, Lizával, az Isten pénze főpróbáján. Szegény Dunai Tamás (Scrooge – a főszereplő) influenzásan játszott, de ettől eltekintve nagyon tetszett a darab. Szép volt, főleg így karácsony előtt.
A suli tök laza volt, igaz még írtunk 1-2 dogát, de az órák többsége beszélgetéssel ment el. Ami néha, bármily meglepő, de még a rendes óráknál is unalmasabb tud lenni, komolyan mondom. Azért pénteken már feltaláltuk magunkat, feldobta a hangulatot, hogy a csajok rendeltek 2 családi pizzát az osztályba. :D A szombati nap elment fotózkodással. Tipikus kás képek készültek… :P A karácsonyi műsor évről-évre egyre silányabb lesz, ahelyett, hogy meghozná a kedvem az ünnepekhez, inkább elveszi. Megint semmi története nem volt, az egész az énekkarról szólt. Persze, szépen tudnak énekelni az tény, de mennyivel jobb lenne, ha végre egyszer nem ilyen templomi “Ave Maria”-kat kéne hallgatnunk hanem mondjuk a Jingle Bell Rock-ot…? Nah mindegy, legalább délre végeztünk, este meg beültünk a csajokkal a Bellagioba koktélozni. :)

Cocktail Party - Bellagio

Állítólag nem lesz fehér karácsonyunk. Kéremszépen, tavaly se lett bejelentve, hogy az lesz, és mégis milyen szép volt mikor Szenteste kinéztünk az ablakon és szakadt a hó és minden fehér volt…! Úgyhogy én azt mondom, a remény hal meg utoljára. Bármi lehet, még van 3 nap. :)

<19

December 6-án szombaton megvolt végre a <19 díjátadója a pesti Művészetek Palotájában, pontosabban a Ludwig Múzeum Üvegtermében. Mindenképpen azt mondom, hogy megérte elmenni, mert egy igényes díjátadón vehettem részt…ismét, hehe. Örülök, hogy októberben még az utolsó pillanatban sikerült beküldenem a képeimet és így nem maradtam le egy lehetőségről, hogy kipróbálhassam magam egy szakértő zsűri előtt. Ha tudok, jövőre is indulok a versenyen, de ha jól sejtem ez nem fog összejönni, mivel szeptemberben betöltöm a 19-et…ez a pályázat pedig – mint azt a neve is mutatja – csak 19 év alatti fiataloknak szól. Sebaj, legalább egyszer kipróbáltam, méghozzá sikerrel. ;) Amúgy eszméletlen, hogy milyen (még nálam is fiatalabb!) zsenik vannak… Azt hiszem mind a 17 díjazott – a többszáz induló közül – megérdemelte a nyereményt, a pályamunkákat pedig tessék itt böngészni.

Ami engem illet, kiderült, hogy a 18! című képemmel nyertem, amit ugye még szeptemberben, a 18. szülinapom előtt készítettem. A díj nem volt más, mint egy szuper LG lcd monitor, aminek köszönhetően jövő héten gépcsere lesz. :D Úgyhogy ezer köszönet a c3 Alapítványnak valamint a T-Home-nak; de a legnagyobb köszönet a bátyámat illeti, aki nélkül azt se tudnám mi az a Photoshop és sose jöttem volna rá a képszerkesztés titkaira, aki ha nem lenne soha nem bukkantam volna rá erre a versenyre, valamint aki nélkül Nadine soha nem lenne az enyém (bár így is csak félig-meddig illet engem) és a nyereményem is a semmibe veszne holmi 40.000 Ft formájában… :P :) :*

Nyertem!!! ^^

Nem olyan régen írtam arról, hogy neveztem egy netes és egy sulis fotópályázaton is. Pont ma emlegettem, hogy a netes dologról semmi hír nincs, pedig már hamar itt lesz a december 5-ei díjátadó… Hát délután csörög a telefonom, felveszem, először azt hittem valami cég zaklat a hülye reklámjaival, aztán végül kiderült, a verseny szervezője hívott, hogy szóljon: nyertem. :)) Konkrét adatokat még nem tudok, mint hogy hány induló volt, és egyáltalán melyik képem lett díjazott, de elvileg a részletekről küldenek majd tájékoztatót. Ami biztos, hogy december 5-én irány a pesti díjátadó, ami a Művészetek palotájában lesz – és december 5-14-ig a pályaművekből kiállítást tartanak. Ennek külön örülök, mert még sosem jártam a Művészetek palotájában, csak a vonatról szemeztem mindig a színesen villogó épülettel, és tervezgettem, hogy milyen jó lenne egyszer körülnézni benne. Azt nem gondoltam, hogy egyszer majd azért megyek oda, hogy egy díjat vegyek át.
Szép ez a nap. ^^

Evita

Csütörtök reggel anyum azzal a kérdéssel fogadott, hogy van-e kedvem este színházba menni. What a stupid question! Hát hogyne lenne. :) Egészen kicsi korom óta imádom a színházat, a győri színészeket, azt a világot, ami ott fogad. Régen musicalszínésznő (is) akartam lenni, de rájöttem, hogy se énekelni, se táncolni nem tudok jól – persze ezt még meg lehetne tanulni, de ráadásul még lámpalázas is vagyok, nem szeretem, ha minden szempár rám szegeződik. Így a gyermekálom szertefoszlott… :)

Grease, Hair, Nyomorultak, A dzsungel könyve, Webber!, Anconai szerelmesek, Valahol Európában. Egytől-egyig szuper darabok, bármikor megnézném őket újra. :) Pénteken pedig bővült a lista az Evitával. A történet igaz eseményeken alapul.

„Eva Peron életútja példa értékű a ma embere számára. Hitével és kitartásával, a szegénység kátyúját maga mögött hagyva az ország élére emelkedett. Életének mottója nem a fényűzés és a gazdagság elérése volt, hanem lelkében romlatlannak maradva segíteni másokon, reményt adni az elesetteknek. Az utca emberéből az elnök feleségévé válva adott millióknak hitet. „Visszajövök és millióké leszek!"- mondta halála előtt Evita Peron. Ötven évvel később jóslata beteljesedett. Mítosza élőbb, mint valaha: filmek készültek róla, könyveket írtak és ma is felbukkannak ékszerei a különböző árveréseken. Alakjának megjelenítéséhez Andrew Lloyd Webber komponált zenét, mellyel világhírűvé vált. " /gyoriszinhaz.hu/

Continue reading

18 things about me

1 • Utálok egyedül lenni a sötétben. Félek a szellemektől, meg az ilyen hátborzongató dolgoktól… Ha egyszer egyedül hagynának egy sötét erdőben, vagy ami még rosszabb: egy sötét temetőben, azt hiszem meghalnék.
2 • Mindig őszinte vagyok. Ha azt hinnéd, hogy ez egy jó dolog, higgy nekem, néha egyáltalán nem az.
3 • Csak azért szeretem az őszt, mert akkor kedvemre rugdoshatom a lehullott (és szépen egy kupacba söpört) faleveleket.
4 • Nem vagyok az a típus, aki ha a busz 16:30-kor jön, már 16:15-kor a buszmegállóban áll. Olyan típus vagyok, aki 16:31-kor érkezik…és az orra előtt megy el. Mindig! :P
5 • Álmaim szobájának lila falai lennének…hmm…
6 • Soha nem elég a sültgesztenyéből! ^^
7 • Imádok úgy elaludni, hogy a hold fénye pont az ágyamra világít.
8 • Tipikus csaj vagyok: soha nincs elég ruhám, még akkor se, ha épp egy bevásárlásból érek haza…!
9 • Csak akkor vagyok boldog, ha minden úgy történik, ahogy én azt elterveztem.
10 • Szeretem nézni az embereket, és elképzelni, milyen lehet az életük.
11 • Mindent az utolsó pillanatra hagyok.
12 • Nagyon szeretek énekelni és táncolni – de csak akkor, ha senki se hall/lát.
13 • Szeretném azt mondani, hogy szeretek olvasni, de az igazság az, hogy általában pár oldal után megunom a könyveket.
14 • Én lennék a világ legboldogabb embere, ha lehetne kutyám vagy macskám. Olyan ééédesek!
15 • Imádom nézni az eget, főleg nyári estéken. Mindig megkeresem az Orion-t és a Cassiopeia-t, és boldog vagyok, mikor hullócsillagot látok és kívánhatok. Olyan szépek a csillagok…és gondolj bele mi milyen aprócskák vagyunk…
16 • Szeretek hazafelé sétálva zenét hallgatni az iPodomon. Megnyugtat és megmosolyogtat.
17 • Mikor unatkozom a suliban, telerajzolom a könyveimet és a füzeteimet szivecskékkel valamint virágokkal. Tudomtudom, milyen kreatív…

18 • Nem érdekel, hogy már 18 vagyok, még mindig szeretem a plüss mackóimat, és nem akarok felnőni!! :)

Continue reading

Felnőttem! :)

Tegnap volt életem legszebb szülinapja. ^^
…18…

Mindigis arra vágytam, hogy meglepibulim legyen, amin mindenki ott van aki számít. És ez most megtörtént. És sikerült úgy átvágniuk, hogy még csak nem is számítottam rá… :) Continue reading

*• Lloret de Mar •*

Holaaa! Ismét itthon. :(
 

16-án reggel indultunk a bécsi reptérre, 6-an, mint tavaly Siófokra. Ez volt a második repülőutam, kevésbé volt izgi (fáradt voltam és nem ablak mellé szólt a jegyem), de azért élveztem ezt is. :) A barcelonai reptérről vonattal jutottunk el Barcelona Sants-ig, onnan Blanes-ig, majd busszal Lloret. Így megúsztuk az utat úgy 6 €-ból. Nagynehezen este 7 körül végre odaértünk a szállásra, ami egy 5. emeleti apartman volt, tengerpartra néző terasszal, fél percre a strandtól. Vicces, hogy már első este 3-szor ránkszóltak, hogy túl hangosan beszélgetünk a teraszon, és reggelre kaptunk egy figyelmeztető levelet, hogy “No more night life inside the apartman or you will get out.” Később szerencsére nem volt probléma… Continue reading